A COVID-19 járvány hatása a turisták fogyasztói magatartásának
változására (RAFFAY, 2020)
A jelenlegi globális helyzet jelentősen befolyásolta az utazási szokásokat és a turizmus iparágát. Sok utazó inkább a személygépkocsi használatát választja, hogy minimalizálja a másokkal való érintkezést.
érintésmentes utazás (ne kelljen kulcsok, iratok érintésével kockázatot vállalni, biometrikus / digitális azonosítókkal – ujjlenyomat, írisz- és arcfelismerés – tudjunk utazni, mozdulat- és hangvezérléssel oldjunk meg dolgokat
a turisták ott foglalnak, ahol könnyen és díjmentesen vagy minimális költséggel le tudják mondani foglalásukat
Az üzleti utazók felismerik, hogy nem kell feltétlenül személyesen elrepülniük egy megbeszélésre, digitális megoldásokkal (Skype, Zoom) a találkozások jelentős része kiváltható
rugalmasság fokozott elvárása a turisztikai szolgáltatók részéről
személyre szabott megoldások népszerűsödése
új, átfogóbb biztosítási csomagok iránti igény
az utazásokhoz köthető bizonytalanság és félelem az elmúlt évtizedekben viszonylag kevés, földrajzilag jól lehatárolható helyszínhez kötődött, a COVID-19 járvány globális fenyegetettséget jelent.
népszerűbbé válnak azok az alternatív utazási formák, amelyeknél eleve kisebb utasszám és kevesebb fizikai kontaktus volt jellemző
az utazási irodák által szervezett csoportos utak helyett az egyéni utazás kerülnek előtérbe.
kisléptékű és kontaktmentes szállások iránti kereslet élénkülése (Pl.: Airbnb apartmanok)
virtuális turizmus - VR túrák
...
a turizmus a fogyasztói társadalmak közép- és felső osztályának az élete szerves részévé válik.
digitális útlevél, az integrált digitális személyazonosító rendszerek, pl a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, a Known Traveller Digital Identity (Ismert Utazó Digitális Személyazonossági), ami az utazó egészségügy adatait, oltásait, korábbi utazásait stb. tartalmazza.
az utazások számának növekedése, de átlagos időtartamának csökkenése.
felkeresendő desztináció egészségügyi helyzetéről való tájékozódás
olyan turisztikai termékek válnak népszerűvé, ahol könnyebb megoldani a fizikai távolságtartást és az nem megy az élmény rovására, sőt javítja az utazás minőségét (krékpáros turizmus, az aktív turizmus egyéb formái, a falusi/vidéki turizmus, a gyógyturizmus, az ökoturizmus
minél kevesebb kontakt az ismertetlenekkel
sok utazó tudatosan kerüli a repülést és vállalja inkább a személygépkocsi használatát, így biztosítva a minimális kapcsolatot idegenekkel
Ha egy turisztikai desztináció nem tudja a látogatók biztonságát garantálni, akkor a többi feltétel megléte esetén sem tekinthető versenyképesnek.
A turizmus hiába demokratizálódott az elmúlt évtizedekben és vált kevesek kiváltságából tömegek által elérhető alapvető árucikké, korántsem érhető el mindenki számára
koronavírus-térképek és applikációk használata (pl. virusradar.hu)
ÚJ, a járvány által KIALAKULT magatartásbeli szokás
A világ lakosságának több mint 90%-át érintették a nemzetközi utazási korlátozások
RÁERŐSÍT a már meglévő magatartásbeli változásokra
FENN FOG MARADNI a helyzet normalizálódásával is.
Egyéni közlekedés választása a tömegközlekedés helyett
a környezetszennyező repülés visszaszorulása
EL FOG TŰNNI a helyzet normalizálódásával (business as usual)
svéd "Flygskam" =“flight shaming"
A"túlturizmus" (overturizmus) eltűnése és a környezetszennyezés jelentős csökkenése
az emberek nem szállnak repülőre, nem mennek külföldre, nem mennek igazán nagyvárosokba, nincsenek üzleti utak
A COVID-19 járvány hatása a turisták fogyasztói magatartásának
változására (RAFFAY, 2020)
